Ha mar itt kushadok egy fel negyzetmeteres boxban az "Emerald Internet Center" nevu intezmenyben, elmeselem, milyen volt idaig eljutni. Nem mondom, hogy kalandos, ez ma mar eleg ritka, barhova is utazik az ember, de erdekes.
Tegnap (otodiken) 10:40-kor kellemes balalajka alafestes mellett (tenyleg!) startoltam Ferihegyrol az Aeroflot akarhanyas jarataval.
(A legolcsobb jegyere a recept a kovetkezo volt: Aeroflot Bp-Seremetyevo-Mumbai, Moszkvaban 4-5 ora pihenovel, majd a mumbai-i erkezest kovetoen 2 ora mulva tovabb helyi fapadossal Chennaiba. A vegallomasra deellot 10-re ertem, igy osszesen mintegy 24 orat utaztam. Kemeny...).
Kellemes meglepetes volt az Aeroflot moszkvai jarata, egeszen kulturalt. Sot, ami a legmegdobbentobb volt - akkora hely volt az ulessorok kozott, hogy terpszkedni lehetett. Utaztam mar erre-arra a vilagban, de ilyet meg nem lattam turista osztalyon.
Moszkvaban gyutifri nezelodessel olvasassal es zenehallgatassal toltottem az idot, mindezt a repter emeleti reszen, egy folyoson a foldon (na jo, egy pokrocon) ulve. Seremetyevon ugyanis gyakorlatilag nincsenek szekek/padok. Gondolom azert, hogy ulj be az egyik kavzoba/etterembe es igyal sort 6-7 Euroert, esetleg egyel egy szendvicset kicsit dragabban.
Ja, es persze osszebaratkoztam valakivel, akit meg Ferihegyen ismertem meg, a neve James Beam ;)
A gep Mumbaiba (hm... Bombay) este fel kilenckor indult. Nagy 767-es, lenyegesen kevesebb hellyel, de miutan csak 60szazalekos volt a telitettsege, beultem az egyik veszkijarat melle, ahol mintegy 2 meteres labter tudhattam magamenak. A szokasos kinlodas (repulon sosem tudtam aludni) 6 es fel oran keresztul majd veeeegre leszallas Bombayban.
* * *
Itt egy kovbeveto gondolat.
Mar hetekkel ezelott kitalaltam, hogy indiai elmenyeimet ilyen formaban juttatom el hozzatok, de egyszeruen nem tudtam egy epkezlap nevet talalni ennek a naplonak (pedig az ugye kell itten nekik). Moszkvaban ulve arra gondolatm, az lesz a cime, ami az elso meghatarozo elmenyem lesz. First impression rulez.
Hat, leszallas utan ez volt az elso, ami eszembe jutott. Meg az, hogy asztakuuurva. Igy lett "szauna". Az megsem lehetett, hogy "asztakuuurva"...
* * *
A gepbol ugyan csak arra a kigyoszeru bevezeto folyosora szalltunk ki, tehat effektive nem kerultem a szabad eg ala, de azt mar ott ereztem, hogy igen durva az idojaras. Reggel, 4:50-kor szalltunk le (segitseg foldrajzbol - mindenutt napfelkelte elott vana leghidegebb) es 31 fok volt. De nem ez a durva, hanem a paratartalom. Ugy fjbevagja az embert, hogy levegot is alig tud venni.
A Mumbai International Airport (a nevet keptelen voltam megjegyezni) egy igen lepukkant szarszagu intzmeny volt. Szerencsere nem kellett sok idot ott toltenem, ingyenes (de igen lassu) buszjarat vitt el a domestic terminalhoz. Ugy gondoltam, ha az international egy ilyen shithole, akkor a domestic valami deszkabol acsolt megallo lesz... de nem!!
Nagyon kulturalt, europai szinten is igenyes epulet, amit valoszinuleg az uj legitarsasagok altal keltett igeny hozott letre. Innen indul az osszes belfoldi fapados (van vagy 4-5) jarat es ezek elterjedese jelentosen fellenditette a belfoldi turizmust. Lenyegesen tobb ember szamara valt elerhetove a repules, es gondlhatjatok ez mit jelent, ha egy masfel milliardos orszag el kezd mozgolodni...
Nohat, megorultem, becsekkoltam es kaja utan neztem, mert mar kopogott a szemem (nomeg kitikkadtam). Egy helyes bufeben ettem egy egesz jo Chicken Tikka szendvicset (nem nyultam melle) es egy teat.
Hm... regi szep emlekek - ihatatlanul forro es semmi koze a teahoz. Viz, tej, olyan vilagosbarna folyadek. Aki ismer, tudja, hogy imadom a (jo, igazi) teat, fuggo vagyok. Miutan indiaban az altalunk ismert forma a gasztroban nem ismet, igy asszem be kell vasarlnom egy doboz jo Assam teat...
Mielott beszalltunk, termeszetesen rontgen kontroll, sok egyenruhas szorgoskodott.
Mikor kigordult a cuccom, az egyik oda fordult hozzam es megkerdezte:
- Do you carry brandalamarha csarmaga?
- ?
- Van Onnel uveg/palack a kezipoggyaszban? (Persze nem magyarul, de igy egyszerubb. Volt vagy 3 fordulo, mire megertettem.)
- Igen, van. (Ugyis latta a gepben, vagy ha kinyittatja, akkor... az meg milyen ciki mar.)
- Azt sajnos nem lehet felvinni a gepre mittomenmilyen regulacion miatt. (Lelki szemeim elott lattam, hogy eppen bimbodzo baratsagunk James-szel hirtelen megszakad. Nem orultem. Meg a fenebe is, a fl vilagon atjottem, ott lehetett?)
- Es akkor mit lehet tenni?
- You may go back to randrambarang csarlata and hargarbal with them.
- ??
- Please go to randrama check-in counter and saramalda.
- Oooo... OK.
Asszem itt jottem ra, hogy nem kell ezt eroltetni. Egy percig gondolkodtam, hogy akkor most mi legyen, de bevillant, hogy basszus, ez India, itt nem kell mindent (sot, jobb, ha semmit) komolyan venni!
Azert meg odamentem egy masik egyenruhashoz, megkerdeztem, hogy jo-e ez a beszallokartya (mert a ragardamanada csoka rairt valamit), aszonta jo, menjek a beszallashoz. Ott is csekkolta egy maca, annak sem volt baja vele. Aztan a gep elott meg egy, annak sem. Meg jo, hogy nem vettem komolyan a repteri securitry-t - most szegenyebb lennek.
A chennai-i gep kulturalt, rendezett, de izonyat szuk, 170 centi felett csak csonkolassal lehet valakit bepaszirozni. Dehat ugye itt a volume a szempont, nomeg a repulesi ido is csak 2 ora. En ugy oldottam meg, hogy a flyoso feloli szekre ultem, egyik labam a kozepso ember helyere labtere helyere tettem (ott nem ult senki), a masikat pedig kvazi a folyosora, amit el is foglalt. Igy elvoltam, csak a stewardessek kocsitologatasanal kellett osszecsomagolni magam. Indira (igen egy fiatal csaj) kapitany vezerletevel gnd nelkul landoltunk Chennaiban az Air Deccan 614-es jarataval.
Itt egy-ket kepet csinaltam a repter epuleterl (ez a munkahoz kellett), majd kezdtem megfoni, bevagtam magam egy taxiba es irany az elore lefoglalt. Broad Lands Lodge.
Van egy berelt lakasom valami kultur helyen, de azt csak 15-e utan fglalom el, addig nomadkodom. Na, ez pont az a hely, ahol lehet. Nagyon basic, de pont attol izgalmas. Inspiralo. Ti nyafka fiuk-lanyok biztosan nem tennetek be ide a labatokat, pedig milyen jo is ez!
Egy mostvagymeghalok zuhany utan csak ultem a fonott szekben, tovabb baratkoztam Jimmy-vel es arra gondoltam, de jo, hogy itt vagyok.
(Zuhany: tokre megorultem, hogy van melegviz. Mi tobb, szinte forro. Aztan rajottem, hogy csak az van... estere viszont mar egesz huvos lett. Gondolom a tetokon kanyargo vizvezetek sem tud ellenallni a napsutesnek, igy napal csak meleg viz van.)
Alvas!!
Utana pedig egy szomszedos tetoteraszon vacsora, Chicken Tikka, ez valami uszeres csirkefalatok. Kicsit feltem, hogy langra kap majd a fejem tole, de nem, egeszen humanus volt. Egyebkent meg finom. Zold salival. Kingfisher sorrel. Hm.
Most pedig itt ulok ebben a netetoben es mar faj a hatam a gornyedestol.
Nem farasztalak benneteket sem tovabb, megyek, iszom meg egy sort meg tan eszem egy kis fast food-ot.
Holnap megint meselek. Akkor mar tenyleg a varosrol... vagy ami eszembe jut ;)
2007. június 6., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése